Nem lát messzire? Ön-rövidlátó

Amennyiben a szem megfelelően működik, akkor a leképezett kép a retinára vetül és így információ jut az agyba. Abban az esetben, ha szemünk myopiás (rövidlátó) akkor a létrehozott kép nem jelenik meg az ideghártyán, hanem az ideghártya előtt lesz éles. Például ha felállítunk egy diavetítőt a faltól 3 méternyire, beállítjuk élesre, majd közelebb visszük 1 méterrel, akkor az hűen leképzi ezt a fénytörési hibát.

A myopia oka vagy az, hogy erősebb a szem fénytörése (törési myopia), mert a fénytörő közegek (szaruhártya, szemlencse) felszíne domborúbb, vagy az, hogy hosszabb a szem tengelye (tengelymyopia). Az alkalmazkodás (közelre nézéskor a szemlencse domborúbbá válik, így a szem törőereje fokozódik) átmeneti görcse okozza a tranzitoricus myopiát, melynek oka gyakran a fáradtság (sokáig tartó közelre nézésgyakran előfordul az egyetemi évek alatt),de okozhatják gyógyszerek, egyes központi idegrendszeri betegségek, vagy mérgezések is. Ha felnőtt korban válik valaki rövidlátóvá (myopizálódás), más kóros állapotokat lehet feltételezni. Ilyen a cukorbetegség, az elvékonyodott szaruhártya körülírt kidomborodása (keratoconus), ideghártya leválás, szürke hályog, a sugártest tónusfokozódása (akkomodációs görcs). Megfigyelték, hogy nagyfokú szemhéjcsüngés, szaruhártyahomály vagy szürke hályog esetén, amikor a fény szembe jutása akadályozott, a kor előrehaladtával a szemgolyó hossza nő.

Tünetek:
A kis (0-4 D) és közepes (4-8 D) fokú rövidlátók közelre élesen látnak, de legfőbb panaszuk, hogy távolra homályosan látnak.
Progresszív myopiában a szemgolyó hosszabbodása a növekedés befejeztéig tart. Malignus myopiában a szemgolyó hosszának növekedése 40-50 éves korig is eltarthat. A rövidlátó lakosság 30%-ának 6,0 dioptriánál nagyobb a fénytörési hibája. Az ilyen szemek hátsó része tágult elsősorban. Az elülső részek méretei teljesen normálisak lehetnek. A szemgolyó hátsó részének tágulása miatt az ínhártya elvékonyodik. Az érhártya sorvad, az ideghártya külső rétege ezeken a helyeken elpusztul. Ha ez az éleslátás helyét, a sárgatestet is érinti, a látás visszafordíthatatlanul, kifejezetten megromlik. A beteg elveszíti centrális látását, olvasni sem tud, csak a viszonylagosan megmaradt perifériás látása alapján képes tájékozódni. Az üvegtest sem egészséges, szerkezete elfolyósodik, emiatt úszkáló homályokat lát a beteg, ami a közeli távolpont miatt rendkívül zavaró lehet. Az ideghártya perifériás degenerációja és az üvegtest elfajulása miatt szakadások keletkeznek az ideghártyán. Emiatt ideghártya leválás következhet be mely a rövidlátók 9%-ánál kialakul. Tünetei: villámlátás, hirtelen jelentkező úszkáló homályok látása, egy idő után perifériás látótér kiesés, mely a centrum felé tartva nő, vagy hirtelen jelentkező sötétség. Rövidlátókon a nyitott zugú zöld hályog gyakoribb. Az ilyen zöld hályogos betegek körülbelül 14%-a nagyfokú rövidlátó. A 10 D-nál nagyobb rövidlátók 3%-a szenved nyitott zugú zöld hályogban.

Korrigálása:
Myópia esetén mínuszos szemüveglencsével korrigálunk,így a szem ismét teljes értékűen tudja ellátni feladatát. Rövidlátó szem esetén a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak a retina előtt egyesülnek éles képpé. A rövidlátó szem távolpontja az a legtávolabbi pont, amit még élesen látunk.

Előfordulás:
Rövidlátó a lakosság 10%-a.

« vissza