A szem fénytörési hibái

Az éleslátás feltétele, hogy a tárgy pontjairól érkező fénysugarak a szembe kerülve, annak törőközegein (szaruhártya, csarnokvíz, lencse, üvegtest) áthaladva, irányukat megváltoztatva, az ideghártyán (retinán) egyesüljenek képpontokká. A szem össztörőereje kb. 66 dioptriás konvex lencse törőerejének felel meg. Ép fénytörésű, emmetropiás szemben az össztörőerőnek és a szemtengely hosszának (normálisan 24 mm) helyes arányban kell lennie, mert ha bármelyik csökkent, vagy fokozott, a gyújtópont nem eshet az ideghártyára. Ha a végtelenből jövő, idealizált, párhuzamos sugarak a nyugalmi állapotban lévő szemben nem az ideghártyán egyesülnek éles képpé, hibás fénytörésről, ametropiáról beszélünk.

---

Hypermetrópia-távollátás

A szem össztörőereje kisebb vagy a tengelye rövidebb, akkor távollátó (hypermetropiás), plusszos szemüveglencsével vagy kontaktlencsével javítjuk. Távollátó szem esetén a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak nem egyesülnek éles képpé a retinán, hanem, ha a szem burkain át tudnának hatolni, mögötte találkoznának. Az ideghártyán csak a természetben elő nem forduló, összetartó sugarak egyesülnének. A távollátó szemnek valós távolpontja nincsen, virtuális távolpontja a szem mögé esik.

Bővebben »

---

Myópia-rövidlátás

Ha a szem törőereje nagyobb vagy a tengelye hosszabb, rövidlátó (myopiás). Mínuszos szemüveggel vagy kontaktlencsével javítjuk. Rövidlátó szem esetén a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak az ideghártya síkja előtt egyesülnek. A rövidlátó szem ideghártyáján csak széttérő fénysugarak adnak éles képet, amelyek egy véges távolságban lévő pontból ún. távolpontból indulnak ki. A távolpont távolsága a szemtől adja meg a rövidlátás mértékét dioptriában (D) kifejezve.

Bővebben »

---

Asztigmatizmus

Nem pontszerű leképzés. A szem törőereje az egyes tengelyekben különböző. A párhuzamosan érkező fénysugarak nem egy pontban, hanem egy gyűjtővonalban egyesülnek. Korrigálása cylinderes illetve tórikus szemüveglencsével történik.

Bővebben »

---

Presbyópia

Időskori távollátás. A szem 40 éves kor alatt rugalmasan alkalmazkodik a közeli távolságokhoz. Később elfárad, nehezére esik a közelre nézés a szemlencse rugalmatlanná válása miatt, ezért olvasószemüvegre lesz szüksége ahhoz, hogy közelre tudjunk nézni.

Bővebben »

---

Kancsalság

A két szem nézővonala nem találkozik a fixált pontban. Ez a „ferde nézés” kialakulhat a fejlődés során, amikor a fejlődési folyamat (0-5 éves korig) zavart szenved és nem alakul ki kétszemes látás. Felléphet azonban a felnőtt korban is, amikor a kétszemes látás már stabilizálódott.

---

Bénulásos kancsalság:

Felnőttkorban lép fel, amikor a kétszemes együttlátás már stabilizálódott. Oka valamelyik szemizom bénulása. Jellemző tünete a szem mozgásainak korlátozottsága. A szem abba az irányba nem, vagy kevésbé tud elmozdulni, amerre a bénult izom összehúzódása vitte volna. Nem fénytörési hiba.

---

Kísérő kancsalság

Fennállása esetén mindkét szem, a kancsal állásban lévő szem is, minden irányba jól mozog. A fixáló és a kancsalító szem nézővonala a különböző irányokban közel azonos szöget zár be. A kísérő kancsalság pontos oka nem ismert. Kialakulásában sok tényező játszhat szerepet, pl. az örökölt hajlam, a fénytörési hiba (leggyakrabban hypermetrópia, azaz távollátás), a fúziós kapacitás gyengesége (amikor egy gyermeknél a kétszemes együttlátás kényszere kisebb, mint az éleslátásé), vagy az izomműködés zavara. A kancsalító szem állandóan kancsal helyzetben van és a kancsalsági szög is állandó. Igen súlyos állapotnak kell tekinteni, mert rendszerint nagyfokú tompalátással (amblyopiával) társul. Tompalátás esetén a rosszabb fénytörésű szem használatáról "leszokik" az agy látóközpontja, és ennek következtében - kezelés hiányában - véglegesen elveszhet a kancsalító szemen az éleslátás képessége.

Bővebben »